…amit nálunk Gyertyafény keringőként is ismernek,
páratlan lüktetésűre alakítva. Én maradnék az eredeti skót dal páros
lüktetésénél, szerencsére a nyolcadikos ének könyvben is így jelent meg, és én
is így tanítom.
Két évvel ezelőtt az akkori nyolcadikosok
bankettjére készülve gondoltam egyet, és közös énekünket színesítve készítettem
egy kíséretnek szánt hanganyagot, de most már úgy érzem, hogy önállóan is
megállja a helyét ez a feldolgozás. Szerényen indultam neki a zeneszerkesztésnek:
sávonként játszottam fel az ötleteimet, először csak a zongoraszólamot, majd
amihez kedvem volt, szép sorban a YAMAHA zongorám magam effektezte
hangszíneivel a „szőnyeg” hátteret, az ellenszólamokat, és rövid idő alatt az itt
hallható eredmény lett belőle. A sávokban nincsen vágás, mindegyiket egy
ülésre, improvizációként játszottam fel, örülök, hogy sikerült őket megörökítenem.
Már közben is feltűnt, hogy újfent nem maradtam mentes a Vangelis - Mike
Oldfield - J. M. Jarre hangszín- és formavilág eszközeitől, de talán nem is bánom
annyira.
A felvétel technikai demonstrációnak is alkalmas
lehet, hiszen sajnos hallható, amint az egymásra játszott sávokon a YAMAHA
zongora enyhe kimeneti zaja is összeadódik.
A nyolcadikosoknak egyébként nagyon tetszett a
feldolgozás, megsegítette a közös éneküket. Ők voltak egyébként az első olyan
társaság, akiket egész általános iskolai ittlétük alatt ismerhettem és
taníthattam.
Küldöm mindenkinek szeretettel ezt abból az alkalomból is, hogy holnap leszek 13100 napos! :)
